Japánban még mindig tudják, hogy a hardver örök

A múlt század folyamán Japán elsajátította a „világelső” technológiai innováció fejlesztésének művészetét, ez pedig forradalmi hatással volt a vállalatok gondolkodásmódjára és működésére. Az 1970-es évek zsebszámológépétől az 1979-es Walkman zenelejátszón át – amely változást hozott abban, hogyan hallgatunk útközben zenét – a legújabb androidokig (humanoid robotok), amelyek úgy beszélnek, néznek ki és tevékenykednek, mint az emberek. Mindezek az úttörő termékek tökéletesen megfeleltek a korszak szükségleteinek, új értéket hoztak létre, és képesek voltak meglátni, mire van az embereknek szüksége talán még azelőtt, hogy ők maguk rájöttek volna. 

Zászlóshajó évtizedeken át

A 90-es és a 2000-es években Japánt pénzügyi gondok sújtották, mint például az ún. buborékgazdaság (bubble economy) összeomlása és a fokozódó verseny a nyugati országokban és Kínában. Egyes vállalatok lemorzsolódtak, mások bizonyítottak: mindaz a tudás, amelyre a japánok az innováció és a technológiai ipar terén szert tettek, újra lendületet adott nekik és erősebbek lettek, mint valaha. Míg az ország készletei apadni kezdtek az olyan keresett termékekből, mint a televíziók és a fehéráruk (otthoni nagy méretű elektronikus készülékek), Japán újra az elektronikus hardverek globális nagyhatalma lett a gyorsan bővülő termékkategóriákba tartozó termékek fejlesztése és felismerése révén – a nyomtatóktól egészen a robotikáig. A sikeres cégek évtizedek munkájával fektetik le az alapokat, finomítják a technológiát és fejlesztenek, hogy a ma korának változó igényeit kielégítsék. Például miniatűr robotikai hardverekkel állnak elő a kisebb, lokalizált gyártócégek számára, mivel az iparágat visszahelyezték Nyugatra; nagy pontosságú érzékelőket, amelyek lehetővé teszik az emberi testben bekövetkező változások megfigyelését; vizuális kommunikációs technológiát, amely a legszigorúbb munkahelyi követelményeknek is megfelel. 

A szoftver megjelenése

Az innováció hosszú és gyümölcsöző története ellenére a Google, a Facebook, a Twitter, a YouTube, az Apple, az Uber és az AirBnB megjelenésével úgy tűnik, a hangsúly a Nyugat felé tolódott, az érdeklődés pedig a hardver helyett a „sokkal izgalmasabb” szoftver felé. Azonban lehet a szoftver a ma felkapott szava, amelynek folyamatos fejlesztései arra irányulnak, hogy minden igényünket kielégítsék, a hardver továbbra is nélkülözhetetlen hajtóereje a mai társadalom fejlődésének. Kétségtelenül továbbra is a hardver marad az ember és a szoftver közötti interfész. 

A japán hardver ereje

Honnan ered tehát a japán hardver ereje? Gyakran használjuk a sushi-szakács példáját, akit ugyanolyan mértékben ösztönöz az elégedettség mosolya az ügyfelek arcán, mint az összeg, amelyet az est végén kap. A gondolat, hogy a művész megmutathatja zsenialitását az ügyfelek előtt, akik méltányolják tudását, kulcsfontosságú eleme az egyedi gyártási stílusnak, a monozukurinak,amely a művészet és a tudomány együttes jelenlétét jelenti a gyártás folyamatában, valamint a fenntartható gyártás előfutára. A leglényegesebb, hogy az ügyfeleket látva a szakember motivált lesz hogy dolgozzon, míg el nem éri a célt, és legyőzzön minden útjába kerülő akadályt. A legbenső lényege tehát a monozukurielgondolásnak leginkább a „kézművességhez” áll közel, és ezt a képességet az idők folyamán szakszerűen fejlesztették azzal a céllal, hogy kiváló termékeket hozzanak létre, minél kevesebb hulladék előállításával és minél nagyobb hasznosíthatósággal, a japán vállalati menedzsment és gyártás szellemiségét ötvözve a precíziós mérnöki képességekkel. Minden termék a folyamatos fejlesztések végtelen körforgásában készül, mindig a végfelhasználót szem előtt tartva. 

Kutatás és fejlesztés

Japán földrajzi szempontból nem gazdag természeti erőforrásokban, a meglévő erőforrásokat hatékonyan kellett és kell ma is felhasználnia, sőt, nyersanyagokat kell importálnia, hogy kiváló minőségű hardvereket állítson elő exportra. Az ország nagy népsűrűséggel rendelkezik, amely kulcsfontosságú tényező a kompakt és hatékony infrastruktúra fejlesztésében, beleértve a technológiát is. A vállalatok körében erős a hagyománya annak, hogy kutatás-fejlesztésbe kell fektetni, így jelentős eredményeket érnek el.

Japán nagy összegeket fektet be kutatás-fejlesztésbe. A legfrissebb adatok szerint a szigetország a harmadik a legmagasabb összeget K+F-be fektető országok között, a GDP 3,49%-át fordítja erre évente, és az aktív népesség dolgozói közül 1000-ből 10 alkalmazott kutatói munkát végez. Az üzleti szektorban ez 132,644 millió dollárt jelent a kutatás-fejlesztésre költött teljes (PPP) 170,589 millió dollárból. Talán nem meglepő, hogy Ázsiában Japán az az ország, amely a legtöbb tudományos Nobel-díjjal büszkélkedhet.

Míg a Nyugat egy masszív szoftverpiacot hozott létre, amelyet a sablonoktól mentes (out-of-the-box) gondolkodás és az innovatív startup vállalkozásokat támogató befektetők irányítanak, a sikeres japán gyártók tovább finomítják és építik azt, amihez a legjobban értenek: a minőségi precíziós mérnöki munka szellemiségében kifejlesztett hardvert.

Közös jövőnk e két világ találkozásakor épülhet fel, és olyan társadalmi változásokat hoz majd, amelyben a két szempont kiegészíti, sőt segíti egymást.

Az innováció serkentése

Továbbra is tény, hogy a szoftver számára interfészként szolgáló nagy pontosságú hardverek rendelkezésre állása – és folyamatos fejlesztése – nélkül ezen változások egyike sem fog megvalósulni. Ehhez az előrelépéshez éppúgy létfontosságú a megőrzés, mint a mérnök-szakemberi képességekbe való befektetés. Ez utóbbiban Japán továbbra is élen jár.

Azáltal, hogy igyekszik olyan céggé válni, amely valóban nélkülözhetetlen az ügyfelek és a társadalom számára, az Epson teljes mértékben megtestesíti ezt a szellemiséget, nagy pontosságú hardvereket hoz létre és integrálja a monozukuri alapelveités a sho - sho - sei(hatékony, kompakt és precíziós) technológiákat a termékeibe. Nem tagadjuk, hogy volt olyan időszak, amikor a vállalat eltávolodott a gyökereitől, és inkább a versenyre összpontosított, mint az ügyfeleire. Mi értelme volt annak, hogy felülmúljuk versenytársainkat, miközben olyan funkciókat kínáltunk, amelyekre az ügyfeleknek nem volt igényük? Az utóbbi években azonban újból visszatértünk gyökereinkhez, a termelés művészetéhez, az ügyfeleinkre összpontosítunk, és arra törekszünk, hogy a világ jobb hellyé váljon. Miközben sok versenytársunk kiszervezi a termelést, mi vertikálisan integrált üzleti modellünkre koncentráltunk, ami nemcsak azt jelenti, hogy saját gyárainkban állítjuk elő termékeinket, hanem olyan körforgás létrejöttét teszi lehetővé számunkra, amelyben a termékek tervezésekor és létrehozásakor az ügyfelek igényeit szem előtt tartva járhatunk el. Az Epson már 75 éve élen jár az innováció terén, és most a tintasugaras nyomtatásban, a vizuális kommunikációban, a viselhető technológiákban és a robotikában rejlő lehetőségekre összpontosítja innovatív szemléletét. A cég mögött hosszú történet áll: Az Epson alkotta meg a világ első kvarcóráját; a világ első kéziszámítógépét (Epson HX-20); a világ első kompakt, könnyű digitális nyomtatóját és a világ első színes tintasugaras nyomtatóját – ezek leszármazottai mérföldkőnek számítanak a mai Epson történetében. Mindig az ügyfél áll a középpontban, és az ő hardverrel kapcsolatos élménye. Az Epson 1,4 millió dollárt fektet naponta (1,2 millió euró) – pontosabban az éves bevétel 5,2% -át – kutatás-fejlesztésbe a legmagasabb minőségű hardver létrehozása érdekében. 

A hardver örök

Vegyük például az okosszemüvegeket: a kiterjesztett valóságban kifejlesztett forradalmi változásokat hozó alkalmazások hatékonysága az okosszemüvegek kialakításától függ. Az Epson Moverio család többfelhasználós alkalmazásokhoz készült, és a hardver tartalmaz egy egyedülálló binokulárisszilícium alapú OLED (szerves fénykibocsátó dióda) nagy felbontású kiterjesztett valóság kijelzőt, amelyet a legkomolyabb kihívásokkal szembenéző munkahelyre terveztek. Azáltal, hogy az Epson eredeti, saját tulajdonú technológiáit használja termékei létrehozásakor, és nem szervezi ki sem a terméktervezést, sem a gyártást, a vállalat nemcsak a gyártás minőségét garantálja, hanem termékeit is az alapoktól építi fel – biztosítva, hogy az ügyfelek igényei a termékfejlesztés minden lépésénél meghatározzák a folyamatot. A kifejezetten a Moverio okosszemüvegekhez való alkalmazások létrehozása folyamán szoftverfejlesztőkkel dolgozunk együtt, így nem tévesztjük szem elől a végfelhasználót a hardver és a szoftver közötti területen sem. 

A Szilícium-völgytől a japán kutatás-fejlesztés laborokig egyetértés van abban, hogy a hardver örök. Az ökológiailag megfelelő hardverek létfontosságú szerepet játszanak majd a fenntarthatóbb jövő felé való elmozdulásban is, a hatékony, kompakt és precíziós hardver segít csökkenteni a vállalkozások és a társadalom ökológiai lábnyomát.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a jelentős szoftverfejlesztés ellenére a hardver – mint az ember és a szoftver közötti interfész – nélkül ezen változások egyike sem fog megvalósulni. A nagy precizitású, hatékony és kifinomult hardverek továbbra is a társadalmi fejlődés legfontosabb mérföldkövei lesznek, amelyek a jövő digitális forradalmát biztosítják az elkövetkező évtizedekben. Az Epson pedig az ügyfélközpontú japán termelés művészetéhez hűen készen áll arra, hogy továbbra is elöl járjon a legfontosabb innovációk megvalósításában és a legjobb hardverek biztosításában.