Az új kutatás rámutat arra, hogy a rugalmas munkaidő vonzereje növekszik, ám a vállalatoknak nem sikerül lépést tartaniuk ezzel a trenddel

• A munkavállalók 47%-a rendszeresen dolgozik otthonról
• Az otthonról végzett munkának köszönhetően a munkavállalók hatékonysága és teljesítménye növekedett
• Azonban a munkaadók 24%-a továbbra sem támogatja a távmunkát
• És csupán a munkaadók 18%-a biztosít olyan távértekezleti technológiát, amely szükséges a munka megfelelő elvégzéséhez

2017. február – Az elkövetkezendő 10 év folyamán a munkahelyen bevált gyakorlat, a szervezeti felépítés és az irodai környezet valószínűleg átrendeződik. Ennek tükrében az Epson új kutatása – amelyet európai, közel-keleti és afrikai KKV-kban végeztek (EMEA) – felfedte, hogy már most csak majdnem minden ötödik munkavállaló (18%) tölti munkaidejének teljes részét kizárólag irodai környezetben.  És bár számtalan munkaadó tisztában van azzal, hogy a munkavégzés helyének rugalmassága a személyes teljesítményre jótékony hatással van, majdnem negyed részük (24%) még mindig nem támogatja azt.

Ez a munkaadók megközelítésében erős kontrasztot feltételez.  A kutatás rámutat arra, hogy a munkavállalók 47%-a rendszeresen dolgozik otthonról – 30%-uk legalább egy vagy két napot hetente, valamint további 15% heti három vagy négy napot.  De míg néhány munkaadó támogatja a rugalmasan munkavégzést, sőt a munkavállalók 13%-a kijelentette, hogy már kijelölt íróasztala sincsen, mások sokkal tartózkodóbbak.   A megkérdezett munkavállalók huszonnégy százaléka állítja, hogy a szervezet, amelynél dolgozik, jelenleg nem engedélyezi az otthonról való munkavégzést, és további 26% szerint munkaadója elfogadja, hogy a rugalmas munkavégzés előnyökkel jár, ugyanakkor valójában nem támogatja az irodán kívüli munkavégzést.

Xxxx, xxxx az Epson vállalattól azt mondja: „Talán nem minden szervezet áll készen arra, hogy ezeket a változásokat beépítse a munkaszervezésbe, de a 2017-es toborzás egyre inkább versenyszelleművé válik az EMEA területén, és ez komoly választás elé állítja őket. A vállalatok 50%-a tartózkodik attól, hogy a rugalmas munkavégzést a munkavállalói juttatások közé beépítse, és ezért megüthetik a bokájukat a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, mivel egyre nehezebb jól képzett jelölteket találni a régióban.”

A rugalmas munkavégzés munkavállalókra gyakorolt vonzerejének mélyebb okait kutatva az eredmény a következő: A válaszadók 27%-a állítja, hogy az, hogy otthonról dolgozik, a munkája és a magánélete közötti egyensúlyt megfelelően alakítja, továbbá kulcsfontosságú a munkavállalók megtartásában az, amit 24%-uk megjegyez: ha otthonról dolgoznak, a munkanapjaik rövidebbé válnak, hiszen az ingázási idő eltűnik.

De nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly az, ami javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően; a munkavállalók 22%-a számára az irodai környezeten kívüli munkavégzés azt eredményezi, hogy sokkal inkább tudnak egy adott feladatra koncentrálni. A válaszadók negyvenhat százaléka kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából az optimális az volt, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoztak, és 42% egyetértett azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtották.

A megkérdezettek jelentős része, 41% már profitált abból, hogy otthonról dolgozott, mégis úgy tűnik, az irodán kívüli munkavégzés előtt fennálló akadályok elfogadottá válnak mindenki számára. Gyakran ennek oka az olyan technológiai megoldások hiánya, amelyek segítségével támogatható volna a rugalmas munkavégzés, mivel a munkaadók mindössze 18%-a támogatja és segíti elő aktívan azt, hogy a munkavállalók otthonról dolgozzanak távértekezleti és interaktív technológiák segítségével, és az, hogy a munkavállalók számára olyan eszközöket biztosítsanak, amelyek segítségével bárhonnan el tudják végezni a munkájukat, kulcsfontosságú.

Az úgynevezett „gig gazdaság” terjedésével, egy olyan környezetben, amelyben az ideiglenes pozíciók sokkal gyakoribbak, a dolgozók önállóan kezelik feladataikat, és egyszerre több szervezet számára vannak rövid távú kötelezettségeik, az állandó munkaállomány alkalmazásának rugalmasabb kezelése el fog terjedni. Bár a gig gazdaság az EMEA régión belül még nem minden országban fejlődött ki ugyanolyan mértékben, az új generáció irodáinkba történő belépésével a munkavállalással és a munka / élet egyensúllyal szembeni várakozások folyamatosan változnak.

Ahogyan a „bárhonnan lehet dolgozni” elve terjed, és a földrajzi távolságokon és határokon átívelő együttműködés is egyre erősebb azáltal, hogy az otthonról dolgozók és az irodában lévők egyszerűen kapcsolatba tudnak lépni egymással, előreláthatóan a változásokat segítő technológiák minden IT menedzser eszköztárának lényeges elemeivé válnak majd.

A tanulmányról

A kutatás Coleman Parks vezetésével online zajlott 2016 októberétől 2017 januárjáig.

Közönségprofil: SMB (10-250 alkalmazott). Alkalmazottak, akik rendszeresen használnak nyomtatót (legalább egyszer egy héten)

Összesen 2400 interjú.

Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban, Dél-Afrikában Izraelben és Görögországban dolgozó irodai alkalmazottak vettek részt.

Összességében n=2400 irodai dolgozó töltötte ki határidőre a felmérést. A felmérést kitöltő válaszadók megoszlása országonként a következő: Csehország (250), Szlovákia (250), Lengyelország (200), Magyarország (200), Románia (100), Belgium (200), Dánia (100), Finnország (100), Hollandia (200), Norvégia (100), Svédország (200), Dél-Afrika (200), Izrael (200), Görögország (100).

Szabvány kerekítést alkalmaztunk, így néhol a számok nem teszik ki a 100%-ot.